Trollok nélkül sehol sem lennénk. Na, nyugalom nem magunk ellen beszélek, ez egy olyan igazság, amit mindenki tud. A cikkírókat mérhetetlenül hidegen hagyja, hogyha elküldik őket az édesanyukájukba, minden írást lesz olyan ember, aki utálni fog. Mindig lesz olyan, aki a kommentekben éli ki, hogy elhagyta a párja, leszidta a főnök, vagy rátapostak a lábára a BKV-n. Most persze azt hihetnék, hogy csak nyavalygunk, mert kaptunk pár csúnyább hozzászólást. Ellenkezőleg.

Kérem, trollkodjanak. A teljes internetes tartalomszerző közösség nevében (nyugalom, majd utólag megverhetnek ezért a kérésemért), kérem, hogy szidjanak minket. Hogy miért? Mert az elégedetlen emberek velejárói az elégedettek is, ahol anyáznak, ott dicsérnek is. 

Bár már senki sem emlékszik az Oraveczes cikkünkre, most mégis ezt hozom példának. Ezt az írást nem osztotta meg az Index, nem került ki a blog.hu címlapjára. 1400-as nézettséget még is elért, és miért? Mert valaki megosztotta Facebookon, azzal, hogy ez a Jelena micsoda egy féltékeny r*banc. Mások elolvasták, van aki egyetértett, van aki konstatálta, hogy "hoppácska ez nem is rossz", és van, aki vitatkozni kezdett. Ha maguk a közösségi oldalon egy vitát látnak, bármilyen témában, megnézik. Az emberi természet velejárója a kíváncsiság.

És mi, a többi bloggal együtt, ebből élünk. Mi szeretjük a trollokat, mert a troll valami olyan, ami mindenkinek kedvez, mert ő kiélheti magát, a tartalomszolgáltatónak pedig nézettséget generál. Nézzék csak meg, hány és hány olyan ember van, aki az indexet vagy akár a 444-et azért olvassa, hogy teljes szellemi felsőbbrendűséggel odaírhassa a komment szekcióba, hogy "ez egy szar". Na, ők igazolják a teóriám.

Kérem szidjanak minket, vágják az arcunkba, hogy tévedünk, szar a helyesírásunk, hülyeségeket állítunk!

Teljesen igazuk van. De most is elraboltam egy percüket.